2012. július 6., péntek

Zsidó? Nem zsidó!


„Számomra nemrégen derült ki, hogy vannak a felmenőim között zsidó származású emberek is. Hát ez aztán a nagy story” – mondta a jobbikos politikus, Szegedi Csanád.

Legalább két hétig nevethetnékem támadt, ha eszembe jutott ez a blama...Mert az, hiába próbálja ilyen lazán venni, kapja is a kommenteket pártja rendkívül toleráns szimpatizánsaitól! Kissé csúsztatásnak is érzem a fenti szavakat, mert nem csak úgy egyszerűen a felmenői között vannak zsidó származásúak, hanem az édesanyja teljesen zsidó,nem is akármilyen pedigrével, van, aki nagyon örülne ilyen anyai zsidóságot igazoló papíroknak. Kérdőjelek nélkül, mondhatni glatt kóser!

Ez a fickó egyidős a lányommal, hasított belém a felismerés és végigfutott a gondolataimban a családunk azóta eltelt 30 éve, mióta unokáik vannak szüleinknek. Minden lépésükről tudnak, a gyerekek minden fellépését nézik a tv-ben, el akarják olvasni a róluk szóló cikkeket, pedig tekintélyes mennyiség gyűlt össze 19 éves zenészi pályafutásuk alatt. Sokat meséltünk a dédikről, volt, akit ismertek, tudják a gyerekeink, kik az őseik,melyik részéről származnak az országnak és Európának, melyik temetőben nyugszanak.
A kérdéseim, amik nem hagynak nyugodni, egyszerűek.
A Szegedi családban nem így volt?
Soha nem meséltek a dédszülőkről, rokonokról, soha nem jártak régen meghalt ősök sírjánál?
Nem meséltek Csanádnak arról, hol laktak, melyik iskolába jártak, hol dolgoztak?
Nem érdekelte az anyukát, hogy kikkel alkot egy csapatot a fia?
Az anyuka hallotta miket harsognak a világba a fia elvbarátai, párttársai?
A nagymama is tudja, kik Csanád unokája frakciótársai, mi az a Magyar Gárda,milyen retorikát folytatnak vezetői, amit oly lelkesen és ellentmondást nem tűrően védelmezett a Hanuka alkalmából tervezett gyertyagyújtási rekordkísérlet elleni tüntetésen mondott beszédében a Hősök terén, ha jól emlékszem 2009-ben?
Hogy tudták titkolni a zsidóságukat?
Mit gondol a nagymama arról a kormányzóról, akit unokája az alábbi szavakkal méltatott a televízióban:
"...Vitéz Nagybányai Horthy Miklós a XX. század legnagyobb államférfija..",
akinek a regnálása alatt 56 nap alatt 437402 magyar állampolgárságú embert deportáltak megsemmisítő táborokba, akiknek egyetlen bűnük volt, hogy zsidónak minősültek azok szerint a szégyenletes törvények szerint, melyeket a magyar parlament hozott és "őfőméltósága" szentesített?

Az anyai nagymama és a nagypapa családtagjai is így gondolják? Nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek nem hiányoztak? Soha nem kérdezte meg Csanád, hogy miért nem ismeri a család anyai oldalát? Ha igen akkor mit válaszoltak? Vagy mindenki egyöntetűen tagadta a zsidóságát?
Akárhogyan töröm a fejem, nem tudom elképzelni!!!

Nem fogok most felsorolni mondatokat, kijelentéseket, melyeket a Szegedi Csanád nevével is fémjelzett Jobbik tagjaitól, képviselőitől hallhattunk az elmúlt néhány évben. Csak azért, mert elveimmel ellentétes, hogy most ilyenformán is terjesszem ezeket a megnyilvánulásokat, de aki akar, sajnos talál belőlük bőven a világhálón.
Szegedi azt mondta, hogy szereti a nagymamáját!

A nagymama és az anyuka nem állt oda elé, és nem mondta el neki, hogy mi történt Magyarországon 1944 tavaszán?

Hogyan lehetséges ez egy családban, ahol szeretik, tisztelik egymást?
Ez a kérdés kúszott be szép lassan az agyamba, és nem tudom rá a választ!

3 megjegyzés:

Anna írta...

Lehet, s valahol a szerető-nem szerető család határán van a válasz valóban.

Unknown írta...

Na ez az eset amikor "a fagyi visszanyal" Öröm lesz nézni amikor Csanádka nagy hangú barátjai politikai társai ellene fordulnak...1944 ben senkit nem érdekelt, hogy kikeresztelt zsidó vitték mint a huzat..
Kíváncsi vagyok kikről derül még ki hogy zsidó..de Morvai Krisztina 2 lánya Balótól? nevetséges én még emlékszem amikor 1998 ban ott virított minden nagy ünnepen a Dohány utcai zsinagógában....
Lám Lám előbb vagy utóbb mindenkit elér a végzete....a Magyar zsidók akik megmaradtak és az országban maradtak annyira akartak asszimilálódni, hogy azt is letagadták anya szülte őket! Én azt tudom innen Izraelből üzenni minden édesanyának a Titok...néha átokként üt vissza...ez olyan mintha közölnék velem fiúnak születtem....Szóval az ŐSZINTESÉG, életet ment!

Kovács Katalin írta...

Adamir adamirnak: igen, az őszinteség nagyon fontos, minden "titok" valóban átokként ül a családon, és gyakran csak a második-harmadik generáción csapódik le, akkor tör a felszínre, mert nem lehet örökre lenyomni...minél inkább nyomjuk a láda fedelét, amibe a titkot zártuk, annál nagyobb erővel tör fölfelé...Köszönöm a hozzászólást, üdvözlettel: Kuna-Kovács Katalin